Új jelszó kérése
Hírlevél

Visszaszámláló

TOP termékek
Összehasonlítás
Termékajánló
Tanúsítvány
SSL Certificate

Kempingezés

2017.04.06 16:51
Túra és táborszervezés és vezetés

Túra és táborszervezés és vezetés

 

Egy kirándulás az élet kellemes élménye, de túrázónak lenni egész más életmódot jelent. A két fogalom tehát minõségi különbséget rejt, de mindkettõ természetjárás, és ez a fontos!

Forrás: http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok06.htm by Háncs Péter

 

 

A kirándulás bárki számára elérhetõ, "könnyed" séta, a túra már komolyabb fizikai és pszichés testedzést, teljesítményt jelent.

A kiránduló A túrázó
- ismerkedik a természettel - megismeri a természetet
- alkalomszerûen, esetlegesen készül fel - tudatosan, tervezetten készül fel
- nem akar elfáradni - tudatosan edzi a testét
- a természetbe vendégségbe megy - a természetben otthonra lel
- a partnereit nem mindig válogathatja meg - a túratársakat az eredmény érdekében megválogatja

Túravezetés, túraterv

A túravezetés "szakma", tehát tanulni kell! Az ismeretek elsajátíthatók önképzéssel is, de jobb, ha szervezett keretek között (a Magyar Természetbarát Szövetség /MTSZ/ szervezésében) történik és vizsgával zárul. Sajnos az alkalmasságra még ez sem garancia! A felelõsség ugyanakkor nagy: erkölcsi, szakmai és büntetõjogi téren egyaránt! Ezért is fontos az alapos felkészülés! Gondos elõrelátással a problémák - ha ki nem is zárhatók, de - minimalizálhatók.

A túravezetõ akkor alkalmas feladata ellátására, ha ahhoz megfelelõ tulajdonságokkal rendelkezik. Hogy mik ezek, azt nem könnyû megfogalmazni, mert a nélkülözhetetlen természetbarát szemléleten túl szinte mindenhez kell értenie, így a felkészült túravezetõ igazi polihisztor.

A túravezetõi munka követelményei - legalább- három fõ területre bonthatók:

  • szakmai ismeretek: az a tudásanyag ami természetbarátok számára szükséges,
  • vezetõi-pedagógiai ismeretek: azon ismeretek és képességek, melyek révén a túracsoport közösségként mûködik,
  • egészségi állapot: életmód, erõnlét, kitartás, kiegyensúlyozottság.

Állandó követelmény a folyamatos önképzés. A túravezetõ személye állandóan elõtérben van, így példaként szolgál. Az ifjúsági, a bronz és ezüstjelvényes fokozat vizsgával, míg az arany pályázat útján szerezhetõ meg. A túravezetõi fokozatot vizsgabizonyítvánnyal, igazolvánnyal és jelvénnyel ismerik el.

A túravezetés önként vállalt társadalmi tevékenység. Bár nehéz, de igen hálás feladat, mely sok örömet nyújthat. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a túravezetõnek komoly kötelezettségei is vannak:

Jogok:

  • a túra tervezése, vezetése,
  • a túraterv megváltoztatása (pl. idõjárás romlás, fakitermelés miatt),
  • a résztvevõk utasítása, figyelmeztetése, végsõ esetben kizárása a túrából (a többiek sikeres túrája érdekében).

Kötelességek:

  • a túra vezetése legjobb tudása szerint
  • az állandó önképzés (szellemi, fizikai) a fentiek érdekében.

Felelõsség:

  • nem terjed túl az egyébként mindenkire érvényes törvények hatályán az élet- és vagyonbiztonság tekintetében,
  • felelõssé tehetõ szándékosan vagy gondatlanul, ill. tudatlanság következtében elkövetett törvény-, vagy szabálysértésért a túrán résztvevõk után is.

A túra résztvevõivel tudatosítani kell, hogy saját elhatározásukból vállalták a nehézségeket, az esetleges veszélyeket, és azokon a túravezetõ segítségével úrrá tudnak lenni. Itt kell felhívnunk a figyelmet arra, hogy a túravezetõ által meghirdetett túra, abban az esetben, ha a feltételeket az érdeklõdõ elfogadja és jelentkezik a túrára, a költségeket befizeti, polgári jogi szerzõdésnek minõsül. Ez azt jelenti, hogy a túravezetõ felelõs a meghirdetett program betartásáért az abban leírtaknak megfelelõen. A program változásáról a résztvevõket idõben értesítenie kell, akadályoztatása esetén helyettesrõl kell gondoskodnia. Ellenkezõ esetben a jelentkezõk kártérítési igénnyel léphetnek fel ellene.

A túra megvalósítása tervezésre, szervezésre, a túra lebonyolítására (vezetésére) és utólagos feladatokra bontható.

Tervezés

  • túravezetõ kiválasztása;
  • a túrán résztvevõk összetétele;
  • a túra célja (hová, miért; a program összeállításánál vegyük figyelembe a jelvényszerzõ túramozgalmak, a Tájak-Korok- Múzeumok mozgalom lehetõségeit is);
  • évszak, idõjárás;
  • a túra útvonala, idõtartama;
  • technikai eszközök (szakági sporteszközök, tájékozódási eszközök);
  • várható költségek felmérése (anyagi források, támogatás);
  • közlekedés;
  • szálláshely(ek);
  • védett, zárt területekre engedély.

Szervezés

  • tájékozódás, adatgyûjtés az útvonalról;
  • túraterv készítés, idõbeosztás, utazási idõ, útvonalvázlat, menetidõszámítás, látnivalók, pihenõk terve, ideje, tartalékidõ tervezése;
  • költségvetés;
  • szálláshely-foglalás;
  • a túra kiírása és "reklámozása" (az érdeklõdés felkeltése).

Túrakiírás tartalma

  • a túra célja;
  • vezetõje (elérhetõsége);
  • útvonala, nehézsége, (útvonaltáv, szintkülönbség);
  • ideje;
  • gyülekezés és érkezés helye és ideje;
  • étkezés módja;
  • szükséges felszerelés (ami a megszokottól eltér);
  • részvételi költségek (a befizetés módja);
  • jelentkezés módja, határideje;
  • egyéb tudnivalók (pl. MTSZ igazolvány, diákigazolvány)
  • szükséges felszerelés biztosítása (vásárlása, kölcsönzése);
  • esetlegesen csoportos utazási jegyek megváltása (hely- és szakaszfoglalás);
  • rossz idõ esetére "B" program készítése;
  • jelentkezett résztvevõk felmérése (anyagi lehetõség, idõigény, túrával szembeni igény, egyéni felszerelés, elméleti, technikai, fizikai, pszichikai felkészültség).

A túra lebonyolítása (vezetése)

A túra tervezése és szervezése, vagyis az elõkészítés elsõsorban elméleti és szervezési felkészültséget követel, maga a túravezetés vezetõi képességet igényel. A vezetõnek az egész túra alatt - lehetõleg "észrevétlenül" irányítani kell a túra résztvevõit úgy, hogy a tagok ne "parancsnokot", hanem segítõ barátot lássanak benne.

Találkozóhelyen:

  • jelenlévõk regisztrálása;
  • felszerelés ellenõrzése;
  • egészségi állapot felmérése (pl. lázas tünetek, betegség);
  • igazolványok, iratok, engedélyek, jegyek ellenõrzése;
  • szükséges egyéb felszerelés ellenõrzése;
  • rövid tájékoztató: bemutatkozás, vázlatos program, haladási sorrend, utazás, átszállások.

Túramenetben

  • sorrend: elöl a túravezetõ, hátul a helyettese;
  • a haladási tempó a túratársakhoz igazodik;
  • a túratársak közötti távolság a terepadottságoktól függ (sík szabad terület, omladékos lejtõoldal, visszacsapódó ágak);
  • indulás után fél órán belül "szerelvényigazítás" (ruha és felszerelés rendezése, vetkõzés, hátizsákpántok és cipõfûzõ igazítása);
  • kb. óránként 5-10 perces rövid pihenõ;
  • naponta 1-2 alkalommal hosszabb, 1-2 órás pihenõ;
  • lejtõn óvatosan, lassan, nem elõzve és lökdösõdve haladunk;
  • ahol lehet, magyarázunk (látnivalók, összefüggések), "magyaráz-tatunk";
  • figyelemfelkeltés ehetõ- és gyógyító növények esetén;
  • tûzvédelmi szabályok betartatása;
  • hulladékok megfelelõ elhelyezése;
  • esetleges balesetveszélyre, veszélyes növényekre figyelemfelhívás.

Legyünk rugalmasak, szükség esetén tudjunk változtatni a túraterven. Értékeljük a túrát a résztvevõkkel közösen!

Túra utáni teendõk

  • adminisztratív tevékenységek (költségek elszámolása, túrajelentés készítése)
  • felszerelés karbantartása
  • a kölcsönzött felszerelés visszajuttatása.

Táborozás

A táborozás a természetjárás több napos, kizárólag a szabad természetben megvalósított formája, amely a természetjárás elvi és gyakorlati szabályaira támaszkodik.

Tábort szervezni csak nagy körültekintéssel szabad, mert több ember programját ronthatjuk el hosszabb idõre.

A tábor mindenképpen terheli környezetét, s ezt minimalizálni kell!

Két táborozási fajtát különböztetünk meg. Ezek a

  • mozgótábor és az
  • állótábor.

A mozgótábor jellemzõi:

  • alkalmi jellegû, minden nap más helyszínen épül fel,
  • berendezése és felszereltsége szegényes, csak a szállást adó sátrak felállítására kerül sor, felszerelése csak az egyéni eszközökbõl áll,
  • a sátrak elhelyezése szórványos, függ a terep adottságaitól,
  • nélkülözi a kényelmi szolgáltatásokat.

Az állótábor jellemzõi:

  • több napig, esetleg hetekig tart,
  • helyhez kötött,
  • berendezése kényelmes, felszereltsége igényes,
  • tábori szolgálatok mûködnek,
  • program lehetõségek,
  • jármûvel is megközelíthetõ.

Állótábor esetén a tábor jellegénél és céljánál fogva lehet:

  • élmény és ismeretszerzõ 
    (alapvetõ célja a pihenés - jellemzõi: látnivalók, játékok, versenyek, egyéb programok),
  • oktató 
    (tanfolyami, szakági - jellemzõi: programja kötött, napirend, idõbeosztás, egyénekre kiszabott feladatok, tananyag ismertetés, nappali és éjszakai, egyéni és csoportos gyakorlatok),
  • kutató 
    (gyûjtõ - geológiai, ökológiai, meteorológiai, néprajzi, történeti, madártani)
  • építõ 
    (pl. természetjáró létesítmények létesítése, karbantartása - menedékház, védkunyhó építés, forrásfoglalás, jelzésfestés),
  • téli (sajátságos feltételeknek kell eleget tennie).

A táborszervezés legfontosabb tennivalói: az elõkészítés, a táborépítés, a tábor programjának megvalósítása, a táborhely visszaállítása eredeti állapotába, a tábor munkájának értékelése.

A tábor elõkészítése

Általában a terveinkhez keresünk helyszínt, de a táborhely adottságai is segíthetnek a program összeállításában.

Terepszemle

  • A helyszín feleljen meg a tábor tervezett tevékenységének (a szûkebb és távolabbi környezet adta lehetõségek);
  • táborozó felszerelésünk legyen alkalmas - némi kiegészítéssel - az adott helyszínen tábor mûködtetésre;
  • esztétikus, szép táj legyen;
  • elegendõ hely legyen a tábor életéhez;
  • a hely megfelelõen vízszintes, sík és száraz legyen;
  • megfelelõ mikroklíma legyen a kiválasztott helyszínen;
  • elegendõ ivóvíz és mosdásra alkalmas víz álljon rendelkezésre (vagy a közelbõl lehessen odaszállítani);
  • megfelelõ WC álljon (majd) rendelkezésünkre;
  • a hulladék tárolása, elszállítása megoldható legyen;
  • a keletkezõ szennyvíz (mosogatás, mosakodás) minél kevésbé terhelje a környezetet;
  • legyen elegendõ gyûjthetõ (beszerezhetõ) tüzifa;
  • az élelmiszer vásárlása és az étkezés megoldható legyen;
  • legyen a közelben (gyorsan elérhetõ) orvos, kórház, telefon, posta, rendõrség, elöljáróság, erdészet;
  • tisztázott legyen a terület tulajdon- és kezelõjoga;
  • a természet- és környezetvédelmi elvek betarthatóak legyenek. Gondok: védett terület, növények taposása, állatok zavarása, vízszennyezés.

Kapcsolatfelvétel

  • a terület tulajdonosától és a területileg illetékes természetvédelmi hatóságtól az engedély megkérése,
  • önkormányzat,
  • orvos, gyógyszerész,
  • rendõrségi megbízott,
  • élelmiszer bolt vezetõje,
  • erdészet vezetõje,
  • közüzemi szolgáltatók (pl. zárt tartályos, hordozható WC-k rendelése és szállíttatása, szemétszállítás)

Szervezési és programterv

A többoldalas tervnek - melynek tartalma a célok és programok miatt mindig más - csak a csomópontjait vázoljuk fel:

  • a tábor célja és feladatai;
  • a tábor idõpontja;
  • a tábor pontos helye;
  • a tábor megközelíthetõsége;
  • a résztvevõk száma, felkészültsége, neme, kora, érdeklõdése;
  • a táborvezetõség összetétele, gyakorlata, feladat megosztása;
  • a táborhoz szükséges felszerelés (meglévõ, beszerzendõ);
  • a tábor építésének és bontásának terve;
  • a tábor rendje;
  • elhelyezési rend (személyi és mûszaki);
  • általános napirend;
  • túraterv;
  • szabadidõs terv;
  • ügyeleti rend (konyha, õrség, táborügyeletes);
  • esõprogram;
  • a tábor részletes programja;
  • a tábor - és elõkészítésének - költségvetése;
  • a szükséges engedélyek beszerzése, szerzõdések megkötése;
  • a tábor kiírása, népszerûsítése;
  • részfeladatok kiosztása.

A tábor építése

A tábor helyszínének ismeretében készítjük az elhelyezési tervet az alábbiak figyelembevételével:

  • a tábor "szerkezete" áttekinthetõ, praktikus legyen;
  • jó ha a tábor területe lezárt, körülhatárolt;
  • a tábornak legyen közösségi tere, fõtere, gyülekezõ helye (mely mellett állhat a zászló és loboghat a tábortûz);
  • a táborvezetõi sátorból legyen áttekinthetõ a tábor egésze;
  • a tábor építményeit csak szakszerûen szabad felállítani.

Tábori építmények

Ezek lehetnek: lakósátrak, parancsnoki sátor, raktársátor, konyhasátor, étkezõ sátor, mosdósátor, rendezvény sátor, elsõsegély sátor, tûzrakóhely, zászlótartó oszlop, élelmiszer tároló verem, szeméttároló verem, kerítés, stb.

A táborépítés gyakorlatilag folyamatos munka. A munkák célszerû sorrendje lehet az alábbi:

  • a sátrak felállítása,
  • forrás foglalás, vagy vízhordás,
  • a WC helyének kijelölése, építése, vagy elhelyezése (hordozható WC- fülkék esetén),
  • egyéb építmények megépítése (utak, kerítés, vermek, tûzrakóhely, zászlórúd).

A lakósátrakat utcásan vagy kör alakban helyezhetjük el. A sátrak telepítésénél alapvetõ szempontok az alábbiak:

  • A domborzati viszonyok (sík, egyenetlen, köves, lejtõs, buckás, stb.).
  • A növényzeti viszonyok (füves, cserjés, bozótos, fiatal erdõ, szálerdõ, homokos csupasz talaj, stb.).
  • Talajnedvesség viszonyai
    1. száraz talaj, csak idõszakonként nedves (pl. esõ),
    2. nedves, állandó vizek (vizenyõs terület, vagy csak esõzés után marad vissza a víz),
    3. vizek elfolyási viszonyai, a táborhely vízgyûjtõ jellegû, vagy van elfolyása; vízfolyás útjában van-e.

A sátrakat nem szabad mélyedésbe tenni, mert ott gyûlik össze a víz.

  • A vadjárás viszonyai (a sátor ne legyen vadcsapás utjában).
  • Az uralkodó szélirány megállapítása.
  • Szélvédettség megállapítása. (Nyílt terület, szélvédõ növényzet, fák, bokrok sûrûsége, minõsége, nagysága.) A sátor mindig a legkisebb felületével nézzen a szélirányba!
  • A sátor ne legyen villámveszélyes kitett helyen.
  • A sátrak harmat elleni védelme, ennek lehetõsége. A napsütéses és árnyékos helyek aránya.
  • Kellõ terület álljon rendelkezésre a sátor és a kifeszítõ kötelek részére. Köztük biztonságosan el lehessen járni.
  • A tûzrakóhely ne okozzon tûzveszélyt, a füst ne a sátrak felé szálljon.
  • A sátrakat ajánlatos sátorárkokkal körülvenni. A sátorárok legmélyebb pontjából kiinduló vízelvezetõ árok kialakításánál ügyelni kell arra, hogy ne a szomszédos sátrak alá, vagy a tábor fõtere, illetve közlekedési útvonalai felé vezesse a vizet.

Forrásfoglalás esetén nagyon gondosan kell eljárnunk. A fertõzött ívóvízzel tömeges megbetegedést okozhatunk. Emiatt a területileg illetékes szervektõl (erdészet, orvos, önkormányzat, stb.) érdeklõdni kell a vízvételi lehetõségekrõl, a környezõ források állapotáról. A forrás csak akkor lehet megfelelõ, ha van öntisztulása, kifolyása. Az erdei források vízhozama ritkán elegendõ egy egész tábor ellátására, ezért legtöbb esetben meg kell szervezni a legközelebbi kútról a vízhordást. A forrás közelében lehetõleg ne mosakodjunk, illetve ne mosogassunk. Ha nem forrásból, hanem vízfolyásból (ér, patak, stb.) szerezzük be az ivóvizet, gyõzõdjünk meg arról, hogy a vízvételi hely, illetve a vízfolyás mentén 200 m-es körzetben nincs-e szennyezõdés (pl. elhullott állat teteme). Az utóbbi idõszakokban bekövetkezett nagyfokú víz- és talajszennyezések miatt inkább a vezetékes ivóvízet javasoljuk.

A tábori WC felállításánál alapvetõ szempont, hogy minél távolabb legyen az élelmiszerektõl, a konyhától, a vízvételi helytõl, és a szél a szagot ne vigye a tábor felé. Általában 15-20 fõ után számítsunk egy fülkét. Szükség esetén körül kell keríteni. Ha saját építésû latrinát állítunk fel, a tábor bontásakor a kiásott gödröt földdel be kell temetni, esetleg klórmésszel fertõtleníteni. A WC közelébe telepíthetjük a szeméttárolót is. A komposztálható anyagokat gödörbe, a nem bomló anyagokat (mûanyag, fém, üveg, papír, stb.) mûanyag zsákokba gyûjtsük. Ez utóbbiakat megfelelõ rendszerességgel, de legkésõbb a tábor bontásakor el kell szállítanunk, vagy szállíttatnunk!

A mosakodás biztosítására célszerû nõi és férfi mosdósátrakat felállítani. Ezek alj nélküli sátrak legyenek. A földre deszkarácsozatot helyezzünk, vagy kövezzük ki, amire a táborozók rá tudnak állni, a kiömlõ víz viszont a talajba el tud szivárogni. A sátorban egy lábazaton álló, vagy más módon megemelt lavort helyezzünk el. A ruhák számára készíthetünk faágakból fogast, a mosdóeszközök tárolására pedig kis asztalkát.

A konyha-, és étkezõ sátrat az élelmiszertároló veremmel egymás közelében építhetjük fel. Ugyanilyen csoportosítás alkalmazható a raktár-, elsõsegély- és parancsnoki sátrak esetében is. A rendezvény sátor állhat a tábor közepén.

A tábort célszerû jelképes kerítéssel körülvenni. Ez ugyan nem akadályozza meg illetéktelenek bejutását. de jelzi a tábor határait. Ez lehet gallyakból, kövekbõl kirakva. Esetleg kötéllel körbekerítve.

A tábor szervezete

A tábort a tábor vezetõsége irányítja. Ennek létszáma függ a tábor jellegétõl, céljaitól, a tábor létszámától, a feladatok mennyiségétõl és milyenségétõl. Egy nagyobb létszámú tábor vezetõsége állhat az alábbi reszortfelelõsökbõl:

  • táborvezetõ,
  • mûszaki felelõs,
  • gazdasági felelõs,
  • szervezési felelõs,
  • élelmezési felelõs,
  • egészségügyi felelõs.

A felsorolás nem lehet teljes, csak ötleteket próbálunk adni. Kisebb létszámú tábor esetében ezeket a feladatokat össze lehet vonni, más jellegû táborok esetében további reszortfelelõsök kinevezése is szükségessé válhat.

Röviden vázoljuk, milyen feladatok adódhatnak az egyes reszortfelelõsök számára:

Táborvezetõ

  • nyilvántartja a jelentkezõket,
  • irányítja a reszortfelelõsöket,
  • szervezi az elõkészületeket,
  • beszerzi az engedélyeket,
  • felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes szervekkel (erdészet, önkormányzat, rendõrség, posta),
  • tájékozódik a helyi szokásokról, viszonyokról,
  • segít összeállítani a tábor programját,
  • elkészíti és közreadja a tábor kiírását.

Mûszaki felelõs

  • a tábor területének és környezetének felmérése, megtervezése, berendezése,
  • a szükséges anyagok beszerzése,
  • felszerelések ellenõrzése, karbantartatása, javíttatása,
  • intézi az egyes felszerelések kölcsönzését,
  • a táborépítés és bontás irányítása,
  • mûszaki létesítmények építésének irányítása (út, kerítés, vízelvezetõ árkok, tûzrakóhely, zászlórúd, stb.),
  • káreseménykor az elhárítás irányítása (pl. vihar-, víz-, tûzkár)

Gazdasági felelõs

  • felméri a várható egyéni és szervezeti költségeket,
  • beszedi a részvételi díjakat,
  • részletes költségvetést készít, a tábor végén elszámol,
  • rendezi és nyilvántartja a bizonylatokat, számlákat,
  • kezeli a tábori pénztárat,
  • megvásárolja a menetjegyeket.

Szervezési felelõs

  • összeállítja az egyéni és tábori felszerelések listáját,
  • összeállítja a napirendeket, a napi programokat,
  • megszervezi és irányítja a tábori szolgálatokat (táborügyeletesi, konyha-, õrszolgálatok, vízhordás, tüzifagyûjtés, stb.),
  • utazás megszervezése,
  • a túrák részletes megszervezése,
  • csomagok szállíttatása.

Élelmezési felelõs

  • felveszi a kapcsolatot a környék élelmiszer boltjaival, elárusító helyeivel,
  • felméri a napi élelmiszer szükségletet,
  • megszervezi a vásárlást, szállítást,
  • biztosítja a változatos étrendet.

Egészségügyi felelõs

  • felveszi a kapcsolatot a terület orvosával, gyógyszerészével,
  • ügyel a tábor higiéniai viszonyaira,
  • betartatja az egészségügyi elõírásokat,
  • összeállítja a tábor elsõsegély és gyógyszerkészletét,
  • szükség esetén elsõsegélyt nyújt,
  • szükség esetén intézkedik a beteg, vagy sérült azonnali szakintézménybe szállításáról.

Tábori programok, napirend, szolgálatok

A tábori program gyakorlatilag a táborozás fajtáinak és célkitûzéseinek megfelelõen olyan sokszínû lehet, hogy annak mindegyikét számbavenni lehetetlen vállalkozás. A jelen esetben a tábori program összeállításakor egy oktató tábort veszünk alapul.

Ügyelnünk kell arra, hogy minden táborozó számára hozzáférhetõvé tegyük a részletes, napra lebontott idõbeosztást és annak tárgyát. Ennek szellemében az alábbi fõbb szempontokat érdemes figyelembe venni:

  1. Ébresztõ és takarodó ideje,
  2. Étkezések és fõzések ideje,
  3. Szabadfoglalkozások ideje,
  4. A foglalkozások ideje, tárgya, a szükséges felszerelések, eszközök, a foglalkozást vezetõ neve,
  5. A gyakorlati túrák ideje, témái, feladatai,
  6. Az éjszakai gyakorlatokra való felkészülés, gyülekezés ideje, a gyakorlat tárgya, idõtartama,
  7. Személyre kiszabott feladatok,
  8. Rossz idõ esetére tartalék feladatok,
  9. Értékelések, megbeszélések, eligazítások ideje, helye,
  10. Ügyeletesek, szolgálatosok beosztása,
  11. A tábor bontásának kezdete,
  12. A tábor elhagyásának ideje.

Tábori etika

  • Lezárt sátort tilos a tulajdonos engedélye nélkül felnyitni, abba bemenni.
  • Tilos egymás felszerelési tárgyait engedély nélkül használni, vizét meginni, élelmiszerkészletét megdézsmálni.
  • Sátorba bakanccsal bemenni nem szabad, fõleg akkor, ha az másé.
  • Kerüljük a hangoskodást, zajongást, mert elõfordulhat, hogy néhány túratársunk napközben is lepihen.
  • Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad, hiszen a táborozás során a jó levegõ lényeges szempont. Tiszteljük a nemdohányzó embertársainkat! Égõ cigarettával sátorba ne lépjünk be!
  • Mindenki tartsa be a kultúrált emberi viselkedés szabályait. Ez vonatkozik a beszédre is.
  • Tartsuk magunkat tisztán, ápoltan.

A tábor bontása

A táborbontás során a tábor területét az eredeti állapotnak megfelelõen kell visszaállítani. A tábor bontásának sorrendje lehet az alábbi:

  1. a tábori építmények bontása (kerítés, táborkapu, pince, vermek, stb.),
  2. a közös felszerelés megtisztítása,
  3. a szemét összeszedése,
  4. a helyszíni anyagokat összeszedjük és egy helyre hordjuk (gallyak, ágak, kövek, stb.),
  5. a tüzet eloltjuk és földdel letakarjuk,
  6. egyéni felszerelést összecsomagoljuk,
  7. sátrat bontunk,
  8. a vízelvezetõ árkokat és a WC-t, komposzt gödröt betemetjük,
  9. az összecsomagolt hátizsákokat egy helyre gyûjtjük,
  10. a tábor területének átvizsgálása, a hiányosságok megszüntetése,
  11. a tábor elhagyása. A tábort utolsónak a táborvezetõ hagyja el.

A táborozás utáni teendõk

  • A kölcsönkért felszerelések karbantartása és visszaadása,
  • Összefoglaló jelentés készítése a rendezõ szerv és a támogatók, szponzorok számára, 
    (a rendezõ szerv neve, a táborvezetõség tagjai, a tábor helye, ideje, résztvevõk száma, utazási és tábori események, programok és azok eredményei, sikerei, hangulat, mûsorok, túrák, múzeum látogatások, rendkívüli események, tényleges költségek, a helyi környezet értékelése, a táborozás tapasztalatai, stb.),
  • Végsõ pénzügyi elszámolás, a túlfizetések visszafizetése,
  • Élménybeszámoló tartása (kiegészíthetõ dia-, vagy filmvetítéssel), esetleg helyi, vagy természetbarát újságban cikk megjelentetése, fotókiállítás készítése, helyi kábeltévé, vagy rádiómûsor a táborról, stb.). Erre meg lehet hívni a vendéglátó szervezetek vezetõit, támogatókat is.
  • Köszönõ levelek megírása a támogatók, szervezetek vezetõi számára.

 


Felhasznált Irodalom:

  • Németh Imre - Némethné Katona Judit: Zöld kalandra fel. Ezredforduló Alapítvány.
  • Dr. Tóth József: Útmutató kiránduló pedagógusoknak. Fõvárosi Pedagógiai Intézet, 1995.
  • Túravezetõi tanfolyamok jegyzetei

 

 

Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint.